2012.03.06.
12:36

Írta: Molnár Norbert

Jelszavaink

Egy valamirevaló mozgalomnak szüksége van egy tömör összefoglalóra, amit látva, az emberek eldöntik, csatlakoznak-e vagy sem. Hosszú dokumentumokat elolvasni nem feltétlen vonzó a többségnek, ők majd akkor teszik ezt, amikor mélyebb ismereteket akarnak szerezni. Tehát az én javaslataim:

KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA MOZGALOM

Célunk, hogy követeljük és kifejlesszük a magyar politikában a közvetlen demokrácia módszereit. Várunk tagjaink közé minden demokratikus gondolkodású embert párthovatartozástól függetlenül.

Követeljük, hogy

1. Az Országgyűlés deklarálja, hogy elősegíti a közvetlen demokráciát, támogatja az emberek beleszólási jogát a politikai élet minden területén. Biztosítsa a megfelelő tájékoztatást a demokrácia lehetőségeiről.

2. Vegyék ki az Alaptörvényből az Alapvetés B/4 cikkelyét ("A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja."). Helyébe a következő kerüljön: "A nép hatalmát közvetlenül és válaszott képviselők útján gyakorolhatja."

3. Legyen elsőrendű cél, hogy a kormány, az országgyűlés, a minisztériumok és önkormányzatok működése az interneten keresztül átlátható és naprakész legyen.

4. Támogassa az országgyűlés az elektronikus népszavazás intézményét. Dolgozzon ki egy tervet a mielőbbi bevezetéshez. Az internetelérés legyen alkotmányos jog.

5. Legyenek törvényeink a közvetlen demokrácia gyakorlásához. Támogassa az állam az Állampolgári Tanácsokat és a civil kontrollt a parlament és az önkormányzatok felett.

3 komment

Címkék: közvetlen demokrácia jelszavaink

2012.03.02.
16:52

Írta: Molnár Norbert

Mi a közvetlen demokrácia?

A közvetlen demokrácia az az, ami jelenleg nemigen van Magyarországon. Ha van is olyan állampolgári kezdeményezés - népszavazás, népi kezdeményezés, demonstráció -, amely a közvetlen beleszólást célozza közös ügyeinkbe, ezek hatékonysága nagyon rossz. Néha egyenesen egy-egy pártérdek mentén szerveződő álmozgolódásokról van szó, gondoljunk csak mondjuk a szociális népszavazásra. Egy-egy népszavazás beindítása és lebonyolítása nehézkes, óriási energiákat kell mozgósítani és kimenetele is sokszor kétséges.

A közvetlen demokrácia tehát még jórészt nem gyakorolt dolog, de nem csak hogy a gyakorlatban  létezik kevéssé, a törvények szintjén is alig. Sajnos a január elsejétől hatályba lépett alaptörvény is visszalépés ezen jogaink deklarásában, ugyanis bár az Alapvetés "B" cikkében azt írja, hogy "a közhatalom forrása a nép", de ezt le is szűkíti a képviseleti demokráciára: "A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja." A közvetlen demokráciát tehát kivételesnek fogalmazza meg az alaptörvény. Ez a 89-es alkotmányban még így hangzott: "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja." Tehát eszerint a két hatalomgyakorlási módszer még egyenlőnek számított, mára azonban ez "kivételes" lett. De szerencsénkre a kivételeket nem sorolja fel, így ezen kivételek idővel akár ugyanolyan fontosak is lehetnek, mint ma a képviseleti elv. Mindenesetre egyik célja az is a Közvetlen Demokrácia Mozgalomnak, hogy ezt átfogalmazzuk, nagyjából ilyenképpen:

A Magyar Köztársaságban a közhatalom forrása és gyakorlója a nép. A közhatalom megvalósítása közvetlen és képviseleti rendszerben egyaránt történhet.
 

De mi is a baj a képviseleti demokráciával?

A legnagyobb problémát az az állampolgári érdekek háttérbe szorulása és így a pártérdek és lobbitevékenység által létrejövő törvények jelentik. Miről van szó? Arról, hogy amikor választásokon képviselőket választunk (helyi és országos szinten), akkor ezzel tulajdonképpen lemondjunk közvetlen hatalomgyakorlási jogainkról, ami együtt jár azzal, hogy a képviselő saját gondolatai, elképzelései mentén fog dönteni. Nyilvánvaló, hogy a képviselő érdekei és a választók érdekei csak részlegesen esnek egybe. Vagy azért, mert a képviselő ön- és pártérdeket tart szem előtt, vagy azért, mert a politikai népszerűségre hajt, így a választók egy csoportjának kedvez a másikkal szemben. A mai magyar valóságnak mindkettő súlyos és akut válságjelensége. Az ön- és pártérdekek érvényesülése miatt a politikai elit hiteltelenné vált, míg a csoportérdekek a lobbitevékenységek foglyává váltak - multinacionális cégek, pénzügyi irányítók, politikai alkuk révén helyzetbe hozott cégek, ágazatok foglyává. Mindezek jelentősen erodálták a magyar demokráciát, illetve a politikával kapcsolatba hozható területeket - a gazdaságot, a törvényalkotást, az ítélkezési rendszert, a civil szerveződéseket és így tovább. Minden területen tetten érhető az akut és erőteljes politikai válság.

A másik problémát a választások ciklikus volta jelenti. A négyévenkénti választások miatt nagyon nehéz, sőt sok esetben egyenesen lehetetlen hosszútávú politikai programokat kidolgozni. Legfeljebb két-három évre lehet előre tervezni. A választási rendszereken átnyúló, életképes programok nagyon ritkák, ezért a politikai elit legtöbbször meg sem kísérli, hogy hosszútávú megoldásokat dolgozzon ki, holott éppen ez lenne az egyik alapfeladata. Az új ciklusok gyakorlatilag lerombolják az előzőek munkáit, elbocsátják embereiket és új elképzeléseket kívánnak megvalósítani. A választási évben pedig már a népszerűség növelése, a választásokra való felkészülés jegyében dolgoznak a képviselők, ezért gyakran túlköltekeznek vagy népszerű programokért cserébe feláldozzák az ésszerűséget, a hatékonyságot.

Súlyos hibája a magyar kéviseleti rendszernek még a közbizalom hiánya, tehát a mindenütt megnyilvánuló erkölcsi és hitelválság. Ez a képviselet rossz értelmezéséből fakad, illetve a képviseleti demokrácia alapvető "tervezési" hibáiból. A képviselők visszaélnek plusz jogosítványaikkal, lehetőségeikkel, nem feltétlen szolgálatként, inkább kitüntető címként, zsíros állásként fogják fel pozíciójukat, amelyben pedig a választóikat kellene képviselniük. A választói képviselet helyett azonban saját vagyonuk és kapcsolatrendszerük gyarapítása, erősítése áll tevékenységeik középpontjában, elszakadnak a kisember érdekképviseletétől.

A képviseleti demokrácia rossz működése egyrészt a rendszerből magából fakad, hiszen az elszakadás a néptől törvényszerű, a pár- és lobbiérdekek megjelenése ezen a szinten nem kivédhető, a képviselők mozgástere sokszor nagyon kicsi. Másrészt a demokratikus gondolkodás általános válságából ered, amely a felülről vezérelt köztársaság iránti szkepticizmus, az elit túlhatalmával és korrupt voltával szembeni ellenállás, illetve passzivitás eredménye. A magyar társadalom egyik nagy betegsége a demokrácia és a demokratikus rendszerelemek alulértékelése és a gyenge közösségi aktivitás.

 

Mi a megoldás?

A képviselői rendszer akut válságára a megoldást a közvetlen demokrácia módszereinek az elterjedése jelentheti. Ez több területen is változást fog előidézni. Megváltoztatja az emberek hozzáállását a politikai folyamatokhoz, hiszen ha fontos a véleményem, ha van beleszólásom a közösség ügyeibe, ha nem csak "szuperhősök" képesek eredményeket elérni, akkor értékesebbnek fogja tekinteni azt a rendszert, amelynek ő is közvetlen részese. Másrészt javítja a képviseleti demokrácia hatékonyságát is, hiszen kontrollt és segítséget is jelent annak, másrészt folytonosan javíthatja a képviselet eredményeit. A képviselőnek jobb kapcsolata lesz a választópolgárral. Az állampolgár pedig kierőszakolhatja a hosszútávú megoldásokat, illetve a lobbiérdekek helyett a település, a közösség érdekeit teheti elsődlegessé. Hosszú távon olyan jövőképet generál, amely javítja az általános közhangulatot, fejleszti az egyén politikai tudatosságát.

A közvetlen demokráciának nem a népszavazás a legfőbb eleme, hanem az Állampolgári Tanács, valamint a kétkamarás parlament.

 Az Állampolgári Tanács olyan közösségeket jelent, amelyeket az állampolgárok maguk állítanak fel egy-egy ügy megoldása érdekében, és amit az állam is támogat. Az ÁT döntéselőkészítő és döntéshozó fórum is. Mindkét oldal nagyon fontos. Az alulról szerveződés biztosítja, hogy ez közvetlen és nem képviseleti módszer, míg az állam támogatása a beleszólás lehetőségét adja meg. Ha az állam nem támogatja, akkor csak ellenzéki magatartást tud kifejteni az ÁT. Ezt el kell kerülni, ugyanis a feladata nem az ellenállás, hanem a felmerült problémák hatékony rendezése. Ezért az Állampolgári Tanácsnak meg kell jelenni a törvények szintjén is.

Az Állampolgári Tanács akkor erős és hatékony, ha egy olyan parlamenttel tud kapcsolatot teremteni, amelynek van civil képviselete. A mostani parlamentáris rendszert ki kell egészíteni a civil kontrollal. Ebben a rendszerben a civil szervezetek delegálnak egy második kamarát, amely átveszi a köztársasági elnök mostani jogosítványát, azaz a törvények felülbírálatát, plsz az kiegészül még a törvénymódosítás javaslatának jogával is. A civil kontroll az ÁT-okra támaszkodva törvénymódosításokat javasol, adott esetben megtagadja a törvény hatályba lépését. Ezáltal megvalósul a parlament közvetlen, civil ellenőrzése is. 

A civil kontrollnak jelen kell lennie a helyi képviselőtestületekben is. Az Állampolgári Tanácsok a helyi ügyekben a kétszintű önkormányzattal teremtenek kapcsolatot. Így elkerülhető, hogy a pártlobbik egyszerűen félresöpörjék az ÁT-k döntéseit.

Az Állampolgári Tanácsok kiválóan alkalmasak a népszavazások, népi kezdeményezések előkészítésére is.

 

Informatikai kapcsolat

Az Állampolgári Tanács és a civil kontroll nem csak személyes megjelenéssel, hanem a modern informatikai eszközök, az internet által is működtethető. Sőt, erre mindenképp szükség is van, hiszen ha nem csak regionális ügyeket szeretnének az ÁT-k megtárgyalni, illetve a civil kontroll közvetlen kapcsolatot akar kiépíteni a lakossággal, akkor az informatikai megoldások létszükségletté válnak.

Meg kell oldani, hogy a választópolgár egyértelműen azonosítható legyen az interneten keresztül is. Ezáltal szavazhasson, illetve választható is legyen. Kifejthesse véleményét elektronikusan, és arról azonnal visszajelzést is kaphasson.

Ez együtt jár az internetelérés alanyi joggá minősítésével is.

Ezáltal egymástól fizikailag távol lévő emberek is képesek lesznek közvetlenül hatást gyakorolni a politika működésére, politikai jogaikat gyakorolni. Az ÁT-k és a civil kontroll, illetve a parlament és a képviselőtestületek is ellenőrizhetőekké válnak ezen a módon. Kötelezővé kell tenni a feltétlen és könnyen érthető adatszolgáltatást is az interneten keresztül. A parlamentet és képviselőtestületeket transzparenssé kell tenni a netes látogatók számára.

 

A Közvetlen Demokrácia Mozgalom céljai

Céljaink, hogy a fent vázolt elképzeléseket népszerűsítsük és kiharcoljuk azok törvényeinkbe integrálását. De nem csak ezeket, hanem új ötletek kidolgozását is elősegítsük. Segíteni kell a civil szerveződések demokratizálódási folyamatait, tanácsadással és mintákkal kell szolgálni a részükre.

Szólj hozzá!

Címkék: parlament demokrácia mozgalom civil szervezetek közvetlen állampolgári tanács

2012.02.27.
12:18

Írta: Molnár Norbert

A mozgalomról. Vitaindító

Együttgondolkodásra, tervezésre szeretnélek benneteket buzdítani. A Közvetlen Demokrácia Mozgalom megalakulás előtt áll. Hogyan működjünk? Beszéljük meg. Ehhez adok most segítséget, vitaindító szöveget.

Véleményem szerint a belső állapotainknak tükröznie kell azt, mit szeretnénk magunk körül, a nagypolitikában is látni. Tehát demokráciának kell működnie a mozgalomban, sőt, a közvetlen demokráciát kell gyakorolnunk. És nem elkedvetlenedni, ha ez súrlódásokkal és nehézségekkel jár. Tanulni kell és nincs királyi út. Néhány pontban összefoglalnám a mozgalom működésével kapcsolatos elvárásaimat, amiket kritizáljátok (vagy dicsérjétek) nyugodtan és jó érzéssel. Tehát

1. A Mozgalom célja a közvetlen demokrácia népszerűsítése és egyben követelése is a döntéshozóktól. Be kell tudnunk mutatni, hogy ez a politikai fejlődés lehetséges és szükséges iránya.

2. Tagjaink között lehet civil és párttag egyaránt, de párt vagy szervezet maga nem. Pártok és civil szervezetek viszont támogathatnak minket, ha azok tevékenysége nem kirekesztő és nem antidemokratikus.

3. A Mozgalom akkor jó, ha sokféle áramlat működik benne. Ezért támogatjuk a munkacsoportok, műhelyek, csoportok (az elnevezés még nem tisztázott) megalakulását és működését a mozgalmon belül, létszámtól függetlenül. Nem támogatjuk viszont a homogenizáló vagy ellenséges törekvéseket. A vitákat minden csoportnak képesnek kell lennie megfelelően kezelni.

4. A Mozgalmat nem sajátíthatja ki egy ember vagy egy érdekcsoport. Ezért az eldöntendő kérdésekben a közvetlen demokrácia metódusaival döntünk. Ezek kidolgozása a megalakulással együtt fontos és sürgető feladat. A vezetőknek rotációs rendszerben kell működniük, senki sem tekintheti pozícióját állandónak. A vezetést lehetőleg munkacsoportok és nem emberek gyakorolják. Az adminisztratív teendőkre, sajtókapcsolatra, pénzügyi teendőkre, IT-re külön munkacsoport alakul.

5. A Mozgalom működése a teljes traszparencián alapul, tehát nincsenek titkos megbeszélések, stratégiák, minden információ online közlésre kerül, akár elfogadjuk, akár elvetjük azt. Az egyes munkacsoportok feladata saját transzparenciájuk biztosítása, és ezt a tagság időnként értékeli is.  

1 komment

Címkék: demokrácia mozgalom megalakulás

2012.02.25.
19:08

Írta: Molnár Norbert

A közvetlen demokrácia szükségessége

Úgy vélem, megfelelő időben vagyunk a közvetlen demokrácia követeléséhez. Világosan látható, hogy a képviseleti rendszer egyre kevésbé elégíti ki az állampolgárok igényeit. Szükségünk lenne arra, hogy a politikai elitet szorosabban, közvetlenebb módon ellenőrizzük, hogy közvetlenebb, hatékonyabb beleszólásunk legyen a politika minden szintjén. Négyévenként új elitet választani, nos ez nem a demokrácia csúcsa, ám a technikai lehetőségeink csak mostanra jutottak el arra a szintre, hogy jelentősebb költségvetési megterhelés nélkül meg lehetne kérdezni az emberek véleményét. Persze, nem feltétlen azokra az ál-kérdőívekre gondolok, amik a már eldöntött kormányzati intézkedések megerősítésére szolgáltak, sokkal inkább arra a még meg sem született technikákra, amik az internet és a média segítségével elérik a választópolgárt két választás között is.

A közvetlen demokrácia nem azt jelenti, hogy akkor holnaptól mindenben országos népszavazás történik, sokkal inkább azt, hogy képesek vagyunk alulról jövő kezdeményezésekre, és az állam pedig akarja is ezeket támogatni. A népszavazás intézménye ennek egy régi formája, amely az alkotmányban (egy ideje már alaptörvény) meglévő kitételt valósítja meg, hogy a nép néha közvetlen módon gyakorolja hatalmát. Azonban a népszavazás költséges dolog. Nehezen is lehet beindítani, ráadásul a hatékonysága is erősen kétséges. A közvetlen demokrácia ennél finomabb megoldásokkal képes operálni. Létrejöhet az állampolgári kontroll a törvényhozás vagy az önkormányzatok felett. Képesek lehetünk országgyűlési vagy önkormányzati képviselőnkkel közvetlen kapcsolatot teremteni. Új demokratikus kontroll jöhet létre. Akár újfajta összetételű országgyűlés vagy települési önkormányzat.

Természetesen mit sem érnek a kiharcolt intézmények és eljárások, ha a választópolgár nem tud vagy nem akar élni ezekkel. Tehát nem csak a hatalomnak kell belátnia a közvetlen demokrácia szükségességét, hanem nekünk is. Meg kell tanulnunk élni a lehetőségeinkkel. Hogy ne csak tüntetéseken fejezhessük ki elégedetlenségünket, hanem hatékony módszerekkel rábírhassuk képviselőinket arra, hogy megváltoztassák egy-egy kérdésben a véleményüket. A közvetlen demokráciában nem csak karizmatikus hősök visznek győzelemre egy-egy ügyet, hanem az gyakrabban és támogatottan konszenzus által alakul ki. A konszenzus a hatalom képviselői és az átlagember között van. A tömegek így közvetlen kontrollt is gyakorolhatnak a hatalom felett.

A Közvetlen Demokrácia Mozgalomnak tehát egyrészről fel kell vállalnia a közvetlen demokrácia ügyét mind a döntéshozók, mind az állampolgárok felé, másrészt el is kell tudnia magyaráznia, mi ez és hogyan lehet megvalósítani. Hogy milyen lenne élni ezekkel az eszközökkel. Mindkét félnek be kell látnia, hogy számára is előnyös ez a rendszer. Együtt kell működnünk mind a civilekkel, mind a pártokkal az ügy érdekében úgy, hogy magunk nem pártosodunk. A közvetlen demokrácia ügyét nem sajátíthatja ki egy párt.

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia közvetlen